Egy kolostorban élt egy pap, akinek minden este egy apáca segített a kádban fürdeni. Egyik reggel ez a nővér találkozott a zárdafőnök anyával, és így szólt hozzá: - Tisztelendő anyám, üdvözültem! - Hogyan történt ez a nagy esemény, kedves nővér? - Tegnap este, miközben József atyának segítettem a fürdésnél, megfogta a kezemet és a lába közé tette, és azt mondta, hogy amit fogok, az a mennyország kulcsa, és ki kellene próbálni az én záramban, hogy lássuk, megnyílnak-e a paradicsom kapui és üdvözülök-e. - A vén gazember! - mondta a tisztelendő anya. - És mi történt még? - Az atya azt mondta, eleinte kicsit fájni fog, mert a mennybe vezető út nehéz és fájdalmas, de a végén nagy gyönyörben lesz részem. Hát, kipróbáltuk a zárat, és így is volt. - A vén kujon! - kiáltott fel a tisztelendő anya. - Engem meg azzal hitegetett, hogy az Gábor arkangyal trombitája és 30 éve fújatja velem!
Egy részeg ember nagyon kapaszkodik a kocsma előtti oszlopba, arra megy egy öltönyös úriember. Éppen nagy ívben kerülné ki az ittas pasit, amikor az megszólítja: - Gyere cimbora, igyunk egyet! Az úriember undorodva végigméri: - Én csak akkor iszom, amikor szomjas vagyok! Erre a részeg: - Pfúj! Mint az állatok!
Egy 180 kg-os nő elmegy a nőgyógyászhoz. Felül a vizsgálószékbe... Az orvos egy ideig csak néz előre, időnként pislog, majd megszólal: - Hölgyem, kérem legalább fingjon egyet, hogy legyen valami kiindulási alapom!
...akkor egyrészt biztos nagyon jó nekik, mert különben nem tennék, másrészt szinte kivétel nélkül vállalhatatlanokká válnak.
Jutott eszembe ez onnan, hogy tegnap késő délutántól három volt osztálytársnőmmel múlattam az időt, egészen éjfélig. Gondolom nem lepődtök meg, hogy én voltam a sofőr megint, és egyedül nekem nyílott alkalmam arra, hogy szerény kompániánkat józanul, szokásomhoz híven kritikus szemmel nézhessem.
Teljes cikk a piros linken :
eztisminek.blog.hu2014082830_feletti_nok_ha_szorakozohelyen_bepialnak